Tóth Ferenc zene-pedagógiai módszere

Tóth Ferenc Komló városának jelentős zenepedagógusa, Liszt-díjas karnagya. Nevéhez köthető a zenetagozat megalapítása, a Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál, több komlói születésű zenész pályájának elindítója, kórusok, énekegyüttesek egykori karnagya, vezetője. Kodály Zoltánt vallja mesterének, és a Kodály-módszernek nevezett zenepedagógiai irányzat jelentős képviselője, akihez külföldről is rendszeresen érkeztek a látogatóba a tanulni, fejlődni vágyó szakemberek.

Tóth Ferenc Kodály tanításait alkalmazva és részben továbbgondolva alkotta meg saját zenepedagógiai módszerét:

A zenei nevelést a komplex művészeti nevelés részeként, a személyiség-fejlesztés és az erkölcsi nevelés szolgálatába állította. A közös éneklés szerepe kulcsfontosságú volt a gyermekek személyiségének alakításában: alázatra, együttműködésre, a szép szeretetére, kitartásra, fizikai erőnlétre, egészséges életmódra és hazaszeretetre nevelte általa tanítványait.

Kevés eszközzel és nagyon gazdag fantáziával tanított: módszerének középpontjában az ember állt, így használta saját személyiségét és teste egészét eszközül.

A gyermekjátékokból indult ki, amelyek segítségével játék közben, játékosan vezette be a kicsiket a zene területére. A játékokat el is játszatta, de közben észrevétlen fejlesztette a zenei készségeket is.

A szolmizációs rendszert vizuális elemekkel egészítette ki, a gyermekarcú hangjegyeket megszemélyesítette, és minden szolmizációs hang saját nevet kapott: Dódóka, Réréke, Mimike, Fáfáka, Szoszóka, Láláka, Titike. így a tanulók közvetlenebb kapcsolatot tudtak kialakítani a hangokkal.

Hazaszeretete, magyarsága teljes személyiségét áthatotta, és ekként teljességében közvetítette ezt tanítványai felé.

Módszere - korát megelőzve - komplex művészeti nevelés volt. A verseket, prózai műveket rendszeresen felhasználta szemléltetésre, sodró lendületű, ihletett előadásában keltek életre az órákon, segítve a gyerekek közelebb kerülését a zeneművekhez, támogatva zeneértésüket. Más művészeti- és tudományágak elemeit is beépítette óráiba.

A zeneművek történetét élő mesében keltette életre, a hozzá kapcsolódó gondolatokat a gyermekek számára érthetően fogalmazta meg, mégis teljességében adta át a felnőtt világ értékeit. Saját rendezett értékrendje és tudása minden tevékenységét áthatva teljes személyiségén keresztül hatott diákjaira.

Módszeréhez kevés eszközt használt: kréta és tábla segítségével varázsolta a gyerekek elé saját elgondolásait, elképzeléseit. Kivételes rajzkészségét is kamatoztatva, tanítását interaktív módon támogatta meg magyarázatait és elemzéseit szemléltető, a hallgatóság előtt megelevenedő művészi krétarajzaival.

Komplex módszerét jellemezte az is, hogy az elméleti részek nem váltak külön. A zeneelmélet, a szolfézs ugyanúgy egységes részét képezte az óráinak, mint a zenetörténet. A zenei tartalmakat oly módon közvetítette tanítványai felé, hogy ma is emlékeznek Feri bácsi óráira, ahol bevonta őket a muzsika teljes átélésébe. Diákjai érdeklődését érzelem gazdag, drámai, szuggesztív előadásmódjával hiteles személyiségével tartotta ébren

Tóth Ferenc zene-pedagógiai módszerét országosan elismerték, külföldi szakemberek is érdeklődéssel figyelték. Hatékonyságát egyértelműen igazolja az a több száz muzsikus, aki Feri bácsi módszerei segítségével vált a zene avatott ismerőjévé, ma is aktív, amatőr vagy profi zenésszé. De igazolja az a több ezer egykori komlói iskolás, aki e módszerek segítségével vált a zene értőjévé, és ma is építkezik ebből a tudásból, noha más szakmában kamatoztatja a tanultakat.